Zizek vs Peterson: a középszerű Nagy Vita

Nagy érdeklődés kísérte a múlt pénteki Slavoj Zizek, marxista filozófus és Jordan Peterson, konzervatív pszichológus közti vitát. Az esemény nagy sajtónyilvánosságot kapott és a teltházas esemény jegyárai rendkívül magasak voltak – akár a 420 dollárt is elérte. Utóbbit Peterson büszkén ki is emelte – „drágábban keltek el a jegyek, mint a Leafs meccsre”.

Hiába volt azonban nagy az érdeklődés, a vita nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Nem azért, mert nem alakult ki heves vita, hanem azért, mert láthatóan az előadók nem készültek fel kellőképpen.

Peterson azzal kezdte beszédét, hogy bevallotta, próbált (!) megismerkedni Zizek munkásságával, az viszont túl hosszú… (Végül is, csak egy éve követelték a Zizek és Peterson „rajongók” a vitát…)  Ezért inkább, mivel nem ismeri Zizeket, a vitára készülve újra elolvasta a Kommunista Kiáltványt… (Ami körülbelül két órás olvasmány…)

Peterson szerint a Kommunista Kiáltvány „egy egyetemista diákesszé” színvonalát üti meg. (Amit ugye nem akadémiai esszének, hanem politikai kiáltványnak szántak, ahogy a címe is mutatja…) Peterson kritizálta, hogy Marx elnyomókra és elnyomottokra osztja a világot, és az elnyomottakat „erkölcsi fölénnyel ruházza fel”.

Mellékesen, Marx ezt írja az erkölcsről a Kommunista Kiáltványban:

„A proletariátus életfeltételeiben már megsemmisültek a régi társadalom életfeltételei. … A törvények, az erkölcs, a vallás az ő szemében csupa polgári előítélet, amelyek mögött megannyi polgári érdek rejtőzik.”

Képtalálat a következőre: „ba dum tss”

Szerinte a hierarchia az emberi (és homári) természet része, így az osztálytársadalom sem gazdasági konfliktus, hanem az emberi természet következménye. Peterson újra bizonyította, hogy nem csupán egy régi vágású konzervatív: a biológiai determinizmus vulgáris, közhelyes hívője.

Zizek a politikai korrektség kritikájával kezdte, majd azt állította, hogy ugyanazok a „liberális akadémikusok” támadják őt és Petersont. Zizek büszkén emlegette LMBT+ ellenes írásait.

Pár gondolat Zizek „LMBT+ ideológia” kritikus esszéiről… Ezeknek a szövegeknek egy részét magam is olvastam. Nyomokban ugyan tartalmaztak érdekes gondolatokat, azonban a Pride és az “LMBT+ ideológiának” vannak Zizeknél sokkal alaposabb, rendszerkritikusabb, osztályérzékenyebb és méghozzá feminista világnézetű kritikusai – lásd például itt és itt és itt stb. Zizek LMBT+ kritikáinak legnagyobb hibája, hogy nélkülöz bármiféle következetes konklúziót: egyik írásában mintha teljesen szembe szállna azzal, hogy a biológiai nem (sex) társadalmi konstrukció és a társadalmi nem (gender) “performansz”, kritikusait később viszont mégis biztosítja arról, hogy teljes mellszélességgel támogatja az egész LMBT+ közösséget. Konklúziónélkülisége a Petersonnal folytatott vitájában is legnagyobb hiányossága volt – nem azért, mert nem tudja, miről beszél és mert nincs igaza, hanem mert „nem áll bele”, nem görgeti végig gondolatait, mondhatni, fél egyetérteni saját magával. Felmerül a kérdés, hogy ha a liberális akadémikusok ígyis-úgyis kiátkozzák, mi akadályozza meg abban, hogy határozott konklúziót vonjon le?

Zizek ugyan sokkal szerteágazóbb témákban mondta el véleményét, mint Peterson, beszédéből hiányzott egy következetes gondolatmenet és konklúzió. Aki ismeri munkásságát, annak sajnos nem mondott sok újdonságot – sok-sok eredeti, azonban régi és sokat ismételt Zizek-gondolatot mondott el, és többé-kevésbé koherencia nélkül pakolta őket egymás mellé. Új gondolatait nem fejtette ki kellőképpen, pl. azt, hogy „Trump a végsőkig posztmodern elnök”. Beszédében a „liberális akadémikusokat” és a liberalizmust kritizálta, ami stratégiailag jó döntés volt, mivel Peterson érveinek nagyrésze a marxizmus és a liberalizmus összemosásán alapul.

A monológok után párbeszéd kezdődött. Ezalatt hangzott el a vita legérdekesebb mozzanata. Peterson arról hírhedt, hogy gyakran ijesztget „posztmodern neomarxistákkal”, ami egyébként egy tautológia. Így hát Zizek meg is kérte, sorolja már fel ugyan néhány „posztmodern neomarxista” nevét.

Zizek szerint pontosan tudja, mit ért Peterson „posztmodern neomarxizmus” alatt: a politikai korrektséget (bár véleményem szerint ez a fogalom majdnem olyan pontatlan és homályos, mint a “posztmodern neomarxizmus”). Azért mégis szeretné megkérdezni: hol vannak a marxisták? Bernie Sanders-t, aki egyébként nem is igazi marxista, nem pont azzal támadják, hogy férfi és fehér?

Peterson zavaros és egyértelműen nem meggyőző válaszát inkább nem részletezem, ajánlom mindenkinek megtekintésre:

Továbbiakban is Zizek dominálta a vitát, viszont csupán ímmel-ámmal védve a baloldalt, zavarosan, konklúziók nélkül. Zizek nem győzött – Peterson viszont vesztett.

A képen a következők lehetnek: 1 személy, konyha, étel és belső tér