Tizenhat körzetet nyertek a republikánusok 2018-ban a választókerületek határainak manipulációjával

Az Amerikai Egyesült Államok képviselőháza (Kép: otb.cachefly.net)

Egy friss tanulmány szerint 16-tal több képviselőházi széket nyerhettek volna a demokraták, ha a republikánusok nem módosítják saját javukra a választókerületek határait.

Bár a Demokrata Párt a tavalyi, félidős választásokon nyolc év után többséget tudott szerezni az amerikai Képviselőházban, a nyereségeiket jelentősen korlátozta a republikánusok elmúlt egy évtizedben tökéletesre fejlesztett választókerület-manipulációs gyakorlata. Az Associated Press egy új tanulmánya szerint hét államban is úgy tartották meg többségüket a republikánusok, hogy előtte a maguk javára módosították a választókerületek határait.

Az Amerikában gerrymandering-nek nevezett eljárás lényege, hogy a döntéshozók a választókerületek határait úgy húzzák meg, hogy az a saját pártjuknak kedvezzen. Ez a másik párt szavazóinak „gettósítását”, és a saját körzetek felhígítását jelenti elsősorban. Amerikában a legtöbb államban bíróságok határozzák meg a körzeteket, de mivel sok helyen a bírók közvetlenül választott tisztségviselők, nem függetlenek.

Az AP tanulmánya statisztikai módszerekkel vizsgálta, hogy melyik államban melyik pártra hányan szavaztak, s ki hol mennyi széket szerzett. Az úgynevezett „efficiency gap” azt mutatja meg, hogy egy képviselői hely megszerzéséhez a különböző pártoknak mennyi szavazatot kell szerezniük. Ez alapján találták úgy, hogy a lehető legigazságosabb választókerületi határokkal 16-tal több széket szereztek volna a demokraták.

Az amerikai joghagyomány meglehetősen furcsán kezeli ezt a kérdést. Egyrészt ugyan tilos bizonyos társadalmi csoportokat (pl latinókat, feketéket) szándékosan diszkriminálni (azaz ha egy városnegyedben többségében feketék laknak, akkor azt nem lehet kettéválasztva fehér negyedekhez csapni), másrészt ugyanakkor a tisztán politikai alapú határhúzogatás nem tilos. Így lehet például, hogy Észak-Karolinában a demokraták csak 3 szavazókerületben nyertek, míg a republikánusok 9-ben, annak ellenére, hogy az államnak demokrata kormányzója van.

2010-ben a demokraták rajzolták maguknak újra Észak-Karolina választókerületi határait, 2012-ben viszont már a republikánusok. Így lett az hirtelen kékből piros.

Magyarországon egyébként nem bíróságok, hanem a törvényhozás dönt a választókerületekről és azoknak a határairól. A Fidesz a 2010-es kétharmados győzelme után többek között itt sem tétlenkedett, Budapest, Pécs meg Szeged választókerületei is meglehetősen furcsa formákat mutatnak. A 2018-as választáson a Fidesz a választókerületek maga javára való megrajzolásával 3-6 mandátumra tehetett szert.

(Via, Salon.com)