Évente 825 milliárd euró kárt okoz az adócsalás az EU-ban

(Kép: DPA)

825 milliárd euró, vagyis 261 ezer milliárd forint veszteséget könyvelnek el az Európai Unió államai évente az adócsalások és adóelkerülések következtében. Az összeg nagyjából a magyar államháztartás húszszorosa.

Bár a helyzet javult, továbbra sem lehet rózsásnak nevezni: egy új tanulmány szerint az EU-ban évente sok száz milliárd euró adó nem kerül befizetésre. A 2015-ös évben ez a kár 825 milliárd eurót tett ki, állítja a University of London egy friss tanulmánya.  

A felmérés, melyet az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának megbízásából készítettek, a legfrissebb elérhető, 2015-ös adatokon alapul. A jó hír, hogy az adóelkerülés mértéke az utóbbi években valamelyest csökkent, 2009-ben ugyanis még meghaladta az egybillió eurós összeget – mondta a tanulmányt készítő Richard Murphy.

Másrészt a politikai környezet is megváltozott: „tíz évvel ezelőtt még senki nem beszélt erről a témáról” mondta Murphy Brüsszelben, a tanulmány bemutatásakor. Hozzá kell tenni, hogy azóta számos országban, köztük Magyarországon is jelentősen csökkentették a cégekre és a magas jövedelműekre kivetett adók egy részét.

Ennek ellenére az összeg ma is megdöbbentően hatalmas. Egyrészt magasabb annál az összegnél, melyet az EU a nemzetközi cégcsoportok adóoptimalizálásai által veszít el (ez 50 és 190 milliárd euró közé tehető), másrészt nagyjából az ötszöröse az EU éves költségvetésének. Ez minden uniós állampolgárra számolva nagyjából 1650 eurónak, vagyis több, mint fél millió forintnak felel meg. Ha 500-eurós bankjegyekből ebben a nagyságrendben tornyot építenénk, az 300 kilométer magas és 1800 tonna nehéz lenne.

Ez az összeg természetesen csak egy megközelítő becslés – tette hozzá Murphy. Ez egyrészt azon múlik, hogy az EU-államok egy része nem készít elemzést az országon belüli adócsalásokról. Másrészt ott vannak azok az illegális tevékenységek is, melyeket természetesen nem lehet mérni csak becsülni. A 825 milliárd euró így csak egy becslés: az összeg azonban mindenképpen 750 és 900 milliárd között van.

Az adóelkerülések dicstelen listáját utcahosszal vezeti Olaszország: náluk évente 190 milliárd euró folyik át az állam ujjai között. A második helyet Németország szerezte meg 135 milliárddal, a harmadikat pedig Franciaország 117-tel.

Egy jó eszköz az árnyékgazdaság nagyságának felmérésére a valódi fogyasztás és az ún. többletértékadó közötti különbség. Németországban például 2015-ben nagyjából 10%-kal több volt a valódi fogyasztás, mint az ÁFÁ-val leadózott forgalom. A legkisebb különbség Luxemburgban van (8%), a legnagyobb Romániában (29%). Bár ezek az adatok aggasztóak, itt is sikerült javulást elérni: az EU-s átlag 2009 és 2016 között 14,3%-ról 9,9%-ra csökkent.

Ezt a javulást minden hibája ellenére az EU-s jogszabályok sorozata kényszerítette ki. Bár az unió kiterjedt bürokráciáján még nem sikerült olyan szabályokat keresztültülvinni, melyek feketelistára tennék az adóparadicsomokat, de az ÁFA-elkerülés ellen mégis tudtak tenni. Ebben a folyamatban pedig a szervezet sokkal jobban ellen tudott állni a politikai lobbiknak és nyomásgyakorlásnak, mint akár az OECD, akár a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank.

Bár ezek az eredmények is egy kis lépést jeleznek a jó irányba, az adóelkerülések hatékony visszaszorításáról még nem beszélhetünk. Az EU közös adópolitikája és az adóelkerülések elleni közös küzdelem rendszeresen előkerülő téma a kontinensen, ezt azonban az államok egy része vehemensen ellenzi. Élen járnak közöttük azok az országok, melyek a cégek adóztatásának drasztikus csökkentésével rengeteget profitálnak a hozzájuk költöző multikból. Ezek közé tartozik ma már Luxemburg, Írország és Málta mellett Magyarország is.

(via Spiegel Online)