A francia sárgamellényesek nekifutnak az EP-választásnak

Jelölteket is megneveztek: van köztük könyvelő, targoncakezelő és háztartásbeli feleség is

A sárgamellényesek listáját a 31 éves Ingrid Levavasseur vezeti, aki segédápolóként dolgozik, és a demonstrációk egyik legismertebb arcává vált - Charly Triballeau/AFP/Getty Images

A francia sárgamellényes aktivisták, akik a múlt hétvégén 2018 novembere óta a tizedik egymást követő szombaton is az utcára vonultak Emmanuel Macron kormánya és intézkedései ellen, bejelentették, hogy indulni kívánnak a 2019 májusi európai parlamenti választáson Franciaországban. A demonstrálók meg is nevezték listájuk első tíz jelöltjét, amelyet a mozgalom egyik arca, a 31 éves segédápoló Ingrid Levavasseur vezet, és melyen helyett kapott többek között egy könyvelő, egy targoncakezelő és egy háztartásbeli feleség is. A listát 79 fősre tervezik bővíteni, a következő 69 helyre pedig nyitott jelentkezéseket tesznek lehetővé az elkövetkezendő hetekben 2019. február 10-ig.

A sárgamellényesek egy Ralliement D’initiative Citoyenne (RIC) nevű szervezet keretében terveznek indulni, melyet magyarul nagyjából úgy tudnánk lefordítani, hogy Gyűlés az Állampolgári Kezdeményezésért. A név a mozgalom egyik fő követelésére utal: létre kívánják hozni az állampolgári kezdeményezésre kiírt népszavazás intézményét, amely lehetővé tenné az állampolgárok számára, hogy 700.000 összegyűjtött érvényes választópolgári aláírás hatására népszavazást kelljen kiírni (ez a regisztrált választópolgárok körülbelül 1.5%-a).

A követelés magyar szemmel furcsa lehet, hiszen Magyarországon a franciáknál jóval nagyobb hagyománya van a népszavazásoknak, azonban nem árt megjegyezni, hogy a francia Ötödik Köztársaság történetében, vagyis 1958 óta mindössze kilenc népszavazást tartottak, és ezek mindegyike az államfő kezdeményezésére lett kiírva. Az alkotmány meglehetősen szűkre szabja a referendumok és a közvetlen demokráciagyakorlás lehetőségeit, hiszen azokat országos szinten kizárólag a francia elnök kezdeményezheti a kormány, vagy a parlament javaslatára. A legutóbbi népszavazást egyébként 2005-ben tartották Jacques Chirac kezdeményezésére, és témája az Európai Unió alkotmányának elfogadása volt.

Az alapötlet az, hogy ezen a listán olyan emberek szerepeljenek, akik a kezdetektől szervezték a mozgalmat a körforgalmakban, ne pedig technokraták. Sok ismert embert visszautasítottunk már.” – nyilatkozta Hayk Shahinyan kampányfőnök a bejelentés kapcsán a Le Figaronak. “Olyan listát szeretnénk összeállítani, amely leképezi a francia állampolgárokat, és amely egyértelműen megmutatja, hogy függetlenek és pártatlanok vagyunk az első naptól fogva” – mondta Shahinyan a BFMTV-nek. Szerinte a mozgalom indulása óta három opció állt előttük: nem belépni a politikai térre, és meghagyni a pártoknak a terepet a szokásos játékaikra, csatlakozni egy létező párt listájához, vagy pedig függetlenként, önállóan elindulni, és hosszú távon fenntartani a sárgamellényesek céljait. A kampányfőnök arra is utalt, hogy az önkormányzati választásokon is tervezhetnek indulni.

A sárgamellényesek között egyébként a szélsőjobboldali Marine Le Pen és a Francia Kommunista Párt támogatóit is megtaláljuk. Nem is csoda hát, hogy mindkét oldal próbálta magához csábítani a mozgalom résztvevőit, és előnyt kovácsolni a dühükből az EP választásokra. Az egyedül indulásuk éppen ezért nem kissé boríthatja fel az erőviszonyokat Franciaországban: egy múlt hónapban publikált közvéleménykutatás résztvevői közül 13% válaszolta azt, hogy szavazna egy sárgamellényes listára az európai parlamenti választásokon, ami így a harmadik legnagyobb erővé tenné a mozgalmat a francia politikai térfélén Macron La République En Marche! pártja, és Marine Le Pen Nemzeti Gyűlése mögött.

A sárgamellényes tüntetések eredetileg azért indultak 2018 novemberében, mert Emmanuel Macron belengette, hogy megemelné Franciaországban az üzemanyagok jövedéki adóját, azonban az indulatok a lépés visszavonása után sem csillapodtak. A mozgalom mára egy protestmozgalommá fejlődött, ami a magas lakhatási költségek, a vagyoni különbségek, és a vidéki középréteg túlzott adóztatása ellen emel hangot, gyakran Macron lemondását követleve. Az aktivisták célkitűzései közé azóta bekerült a minimálbéremelés, a vagyonadó kivetése, valamint a feljebb már említett népszavazások, és alapvetően a közvetlenebb demokráciagyakorlás lehetőségeinek bevezetése.

(via Politico, Le Figaro)