A Facebook eltávolított két Kelet-Európában működő orosz dezinformációs hálózatot

A koordinált orosz kibertámadások és dezinformációs kampányok egyre gyakrabban jelentkeznek sorsdöntő európai és amerikai választások körül

A Facebook január 17-én kelt nyilatkozatában jelentette be, hogy eltávolított 315 Facebook oldalt, 4 csoportot, 152 Facebook és 41 Instagram felhasználót, melyek két, Kelet-Európában működő orosz dezinformációs hálózat részét képezték. Összesen 471 elemet kapcsoltak le eddig.

A nyilatkozat, melyet Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonsági főnöke jegyez, kiemeli, hogy a most eltávolított elemek “koordinált valótlan viselkedést” tanúsítottak a Facebook és az Instagram felületein, amely magyarra fordítva nagyjából annyit tesz, hogy megtévesztették a valós felhasználókat azáltal, hogy hamis személyiségeknek (román, lett, észt, litván, örmény, azeri, grúz, tádzsik, üzbég, kazak, orosz, moldáv és kirgiz politikusoknak), vagy híroldalaknak és hobbioldalaknak (időjárásról, különböző sportokról és utazásról szóló oldalaknak) állították be magukat a közösségi oldalakon, és álhíreket terjesztettek. A Facebook oldalakat összesen 970.000 felhasználó követte, míg az Instragam profilokat több, mint 55.000 felhasználó.

Az általuk megosztott álhírek tematikája sok egyezést mutatott: rengeteg volt köztük a NATO ellenes híradás, a demonstráló, és az államrend ellen tüntető mozgalmak reflektorfénybe állítása, és az arra való gyakori utalás, hogy a demokratikus államok vezetői mennyire korruptak.

A kamuoldalak hirdették is a tartalmaikat, méghozzá közel 160.000 dollár összértékben, melyet euróban, orosz rubelben, vagy amerikai dollárban fizettek meg. Az első hirdetés 2013 októberében kezdett futni, a legutóbbi pedig még 2019 januárjában is éles volt.

A nyilatkozat szerint mindkét hálózat kiindulópontját Oroszországba lehet visszavezetni, és míg az egyik kizárólag Ukrajnában fejtette ki tevékenységét, addig a másik Közép-, és Kelet-Európa több országában, a Balti országokban, a Kaukázus országaiban, valamint Közép-Ázsiában terjesztett álhíreket (tehát nagyjából lefedte az oroszul beszélő, de nem orosz ajkú területeket). A két hálózat között közvetlen kapcsolatot a Facebook kiberbiztonsági szakemberei nem találtak, de azt megjegyzik, hogy nagyon hasonló módszerekkel hoztak létre kamuprofilokat a hálózatok és hasonló módszerekkel terjesztették a kamuhíreket. Továbbá azt is hangsúlyozzák, hogy az orosz állam által birtokolt Sputnik hírügynökség munkatársai álltak a két hálózat működtetése mögött.

A nyilatkozat kiemeli, hogy az elemeket nem a megosztott tartalmak alapján szűrték ki, sokkal inkább az emberire egyáltalán nem valló gyanús tevékenység és a koordináltság szúrt nekik szemet. Mint írják, nem szeretnék, hogy a Facebook és az Instagram felületeit a felhasználók manipulálására használná bárki. Az álhírekkel szembeni harc ugyanakkor kihívást jelent a kiberbiztonságiak számára, mivel a csoportok “eltökéltek, és jelentős anyagi forrásokkal rendelkeznek“.

A Facebooknak nem ez az első nagyobb fellépése a platformjain terjedő álhírekkel szemben: a 2017 decemberében megrendezett előrehozott alabamai szenátorválasztás alkalmával már eltávolított néhány felhasználót hasonló furcsa viselkedés alapján, valamint Bangladesben is lelőtt néhány, önmagukat független hírügynökségeknek álcázó, kormánypárti híreket terjesztő oldalt és felhasználót.

A Facebookra egyébként az EU-s és amerikai kormányzat is nyomást helyez, miután felmerült, hogy a közösségi médiaplatformon keresztül terjesztett hirdetésekkel és kamuhírekkel próbálhatták az oroszok befolyásolni nemcsak a 2016-os amerikai elnökválasztás kimenetelét, de a szélsőséges német Alternative für Deutschland (AfD) párt népszerűségnövekedését is. Mark Zuckerberget 2018 áprilisában az amerikai Kongresszus, míg májusban az Európai Parlament hallgatta meg az általa vezetett közösségi médiaplatform által jelentett új politikai kihívásokkal kapcsolatban, ám ahogyan ez a híres videófelvétel is bizonyítja (amikor is a 84 éves Orrin Hatch szenátor próbálja megérteni, hogyan is tud ingyenes maradni a Facebook a felhasználók számára, mire Zuckerberg csak annyit válaszol mosolyogva, hogy “hirdetésetekből élünk“), a hatvan pluszos politikai elit számára nemcsak, hogy jogalkotási kihívást jelent az újfajta médium szabályozása, de a legtöbb jogalkotónak halvány fogalma sincs a közösségi média üzleti modelljéről, sem pedig a rendszer működéséről, tehát a jogi szabályozás valószínűleg még sokat fog váratni magára.

Mindeközben azonban az orosz kamumédia gépezete robog tovább, ahogyan itthon a 2018-as kampányban a Fidesz is rátalált a közösségi médiában rejlő kiaknázatlan kampánypotenciálra. A Facebook pedig közel sem áll a helyzet magaslatán a moderálási képességeit tekintve a nem angol nyelvterületeken, ahogy az a belső, kiszivárgott moderálási útmutatóiból, vagy abból a katasztrofális működésből is kitűnik, ahogyan a mianmari rohingja népirtás során a platformján megjelenő gyűlöletbeszédet kezelte.

A helyzet azért is aggasztó, mert vészesen közeledik a márciusi ukrán elnökválasztás, ahol az Oroszországból terjesztett álhírek igencsak nagy befolyást gyakorolhatnak a végeredményre, valamint a májusi EP-választás sem védtelen az álhírterjesztőkkel szemben. A legjobb, amit tehetünk, hogy körültekintően járunk el tájékozódás közben, és kritikusan állunk az olvasott hírekhez, valamint a megosztott posztokhoz.

(via Politico)